Minielméleteink

Hány dolog történt veled tegnap? Hány emberrel találkoztál? Kedvesek voltak? Mit csináltatok? Miről beszéltetek? Mit gondoltál? Mi lepett meg?

Bármi is történjen velünk minden helyzetben a saját tulajdonságaink egyedi készletével lépünk be és minden helyzet egyedi körülményeket kényszerít ránk. A minket körülvevő valóságot és átélt cselekedeteket szubjektíven értelmezzük. Egy irányunkba érkező sértést – a személytől és helyzettől függően – eredeztethetünk ellenségeskedésből, poénból vagy éppen érzéketlenségből. Mind saját magunk, mind mások megértése kockázatos tevékenység, tele izgalmas lehetőséggel.

Ilyenek a sémák. Minielméletek, amelyek a minket körülvevő tárgyakra és eseményekre vonatkoznak. Ezen elméletek felhasználásával egy új eseménynek vagy tárgynak csak a leginkább szembetűnő tulajdonságait értelmezzük, ezáltal hatékonyabbá – leginkább gyorsabbá – válik a szociális információk feldolgozása. Azonban a gyorsaság ebben az esetben felületességgel jár együtt, amelynek eredménye torz és hibás kimenetelhez vezet minket. Benyomásaink kialakításában, mindig az első észlelet információnak van meghatározó szerepe. Mit gondolsz valakiről, akinek az egész teste és az arca tetovált? Az első felvett adat, aktiválja valamely sémánkat, ami alapján megszületik az első benyomásunk. Ez a pillanat alatt végbemenő folyamat szignifikáns hatással van a későbbiekre. Olyan észleléshez vezet, ami ellenáll a változásoknak és immunis az új információkra.

forrás: pixabay.com

Most gondoljunk egy tipikus orvosra. Most egy tipikus motorosra. Melyikük lehet kitetoválva? A megjelenő képek, tulajdonságok és viselkedések a sztereotípiáink meglétének bizonyítékai. Ahogy a sémák, ezen elméleteink is tévútra vihetnek, miközben segítenek is minket a mindennapok felismeréseiben. Az erősen rögzült sztereotípiák esetén hajlamosak vagyunk nem valós megállapításokat is tenni. Amikor azonban valami nem illik a rögzült mintánkba, az figyelmünkön kívül marad, észre sem vesszük a meglévő korrelációkat. A figyelmen kívül maradó információk fontosságának mérlegelését így elszalasztjuk.
Elvárásaink önbeteljesítő módon viselkednek és önfenntartóak. Saját magunk megerősítése végett képesek vagyunk sztereotípiáinkat alátámasztó reakciók kiváltását előidézni. Társas kapcsolataink kimenetelét az együttjárások sémái folyamatosan befolyásolják.

Két ember közötti összhang a közös fókusszal kezdődik, ami lassan tudattalan testi összhanghoz vezet. Ha egy tréner ilyen kapcsolatba kerül a tréning résztvevőivel akkor jut az agy a tanulás szempontjából a lehető legjobb állapotba. A figyelem megragadása és megtartása mindig segít céljaink elérésében.

Hogyan kerülhetünk közös hullámhosszra? Melyek azok a “szuperképességek”, amelyek segítenek ebben? A következő részben kiderül.

Felhasznált irodalom:
Rita L. Atkinson, Richard C. Atkinson, Edward E. Smith, Dary J. Bem, Susan Nolen-Hoeksema, Pszichológia, Budapest, Osiris Kiadó, 2003.
Berne, Eric: Emberi játszmák, Budapest, Háttér Kiadó, 2013.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s