Bővülőben, formálódva

A Facebook-oldalunkon február 8-án jelent meg a felhívás, hogy trénereket keresünk. Egyáltalán nem hittem volna, hogy egy valódi kiválasztási folyamat indul meg. Közben pedig meg kellett hozni olyan döntéseket is, amelyek a Közterem belső működést érintik. De azt hiszem, ezek a döntések nem, vagy csak később valósultak volna meg, ha nincs az a sok-sok beszélgetés pályakezdő és a pályán lévő tanárokkal, trénereknek és pszichológus jelöltekkel.

Az egyik ilyen döntés, vagy inkább a Közterem mivoltából fakadó tény az a csapat: sokan vagyunk, sokféle szakmai háttérrel, időbeosztással, élethelyzettel és motivációval. Már 10 fős csapatként sem volt könnyű összehozni egy olyan megbeszélést, ami mindenkinek megfelelő időpontban lett volna. Most pedig 21 fős nagy csapatként ilyesmire nem is törekszünk (Hello online munkatér!). A munkánk abszolút alkalmas arra, hogy mindenki annyit és úgy tegyen bele, amennyit szeretne. Egy laza szerveződés, ahol persze vannak tervező workshopok, meetingek és csapatépítések, de ez lazábban kezelhető, mint egy hagyományos munkahely esetében.

A másik döntés, tény, pedig az ún. munkahely. Mi ugyanis nem vagyunk munkahely, nem vagyunk szervezet. Ahogy említettem ez inkább egy laza szerveződés és a benne végzett feladat sokszor minősül önkéntes tevékenységnek.

A kezdetekkor vágytam amúgy mind a kettőre: a csapatra és a munkahelyre is, amit a Közterem adhat. Ezért sok próbálkozás is volt ezek elérésére, szóval néha egy kicsit úgy tűnt, hogy megy ez. De csak kicsit, ami viszont nem volt elég.

gyerekek
Fotó: Katrin Korfmann: Homo Ludens, 2012 © Katrin Korfmann (Forrás: Mai Manó Ház)

A tevékenységünk csak akkor lesz fenntartható, ha sikerül forrást teremteni rá. Sokat vívódtam azon, hogy ha kell mivé váljunk (alapítvány, egyesület), vagy ha kell, például egy pályázat okán, kikhez társuljunk. Próbáltam definiálni a Közterem tevékenységét a civil-, a köz- és a vállalati szféra oldaláról is, plusz átgondolni, hogy melyik út a fenntartható, vagy (gondoljunk nagyot) nyereséges. Ez pedig a harmadik döntés a sorban: a Közterem egy vállalkozás.

2018 pedig arról is fog szólni, hogy ezt tudatosítva a terveket, döntéseket ennek megfelelően alakítsuk.

Hogy miért írtam le mindezt? Azt gondolom, hogy érdemes az ötletünket, a szívügyünket megvalósítani, megkeresni, vagy éppen kitaposni a sikerhez vezető utat. És érdemes néha megállni és megnézni, milyen mérföldkőhöz érkeztünk. Ez most erről szólt.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s