Soft skillek a gyakorlatban

Az elmúlt pár hétben olvashattatok a soft skillekről, azon belül is a kommunikációról, konfliktuskezelésről, együttműködésről és versengésről. Eljött az ideje, hogy mindezt ne csak elméletben, hanem a Közteremben értelmezett gyakorlatok szintjén is bemutassuk.

Ha valaki receptet vár tőlünk, annak már most az elején csalódást kell, hogy okozzak. Ugyanis olyan nincs. És varázslóvá sem léptünk elő, hogy bizonyos gyakorlatokkal, vagy akár egy komplett foglalkozássorozattal csodát tegyünk az osztályban. Nem, erről szó sincsen. Ennél ugyanis – szerintünk – sokkal értékesebb maga a folyamat, amit ezek a gyakorlatok elindítanak. Az osztályon belüli ismerkedést, az együttműködést, a harcokat, a konfliktusokat, a versenyeket, amiket aztán tovább kell facilitálni, követni, menedzselni, egyszóval folytatni.

kép forrása: gratisography.com

Ezzel együtt érdemesnek gondoltuk, hogy 1-2 gyakorlaton keresztül bemutassuk, hogy mely területet, hogy s miként szoktuk piszkálni. Egy gyakorlat akkor jó, ha képes felszínre hozni például rejtett tudást, véleményt, konfliktust (egy tréner pedig akkor jó, ha aztán ezeket a felszínre került dolgokat jól menedzseli: jókor és jól kérdez, hatékonyan reflektál és reflektáltat).

Az együttműködés és a versengés kapcsán kedveljük az olyan gyakorlatokat, ahol valamiféle alkotó folyamatnak a részesei a diákok. Például közösen kell építeniük egy házat, ahol a kommunikáció, az eszközök és az idő is behatárolt. Kisebb csoportokban dolgoznak az egyes szinteken, majd képviselőt választanak maguk közül, akik időről-időre egyeztetnek az épülő ház paramétereiről, az eszközökről, a megvalósításról. Az idő leteltével a kiscsoportok szintjeit összeillesztik és nagyon drukkolunk, hogy a megépült ház egyben maradjon, sőt, masszívan és pompásan álljon. Az ilyen típusú gyakorlatokban a kiscsoporton belüli együttműködés, az egyes emberek feladatvállalása, a szerepek, a motiváció mind előtérbe kerül, mind “gyakorolható” és megélhető. A képviselők általi egyeztető alkalmak is kardinálisak, hiszen kérdéses, hogy a kiscsoport ötleteit, vagy a sajátját képviseli? Hajlandó a kompromisszumra a többi képviselővel, vagy a saját igazát hajtja? Visszatérve a saját csoportjába tolmácsolja e a közös megállapodást, vagy semmibe veszi azt? Fontossá válik e a csoportközi együttműködés, vagy mindegyik kiscsoport egyéni akcióba kezd? És ha esetleg semmiféle játszma nem indul el a csoportokban és a csoportok között, a gyakorlat sikeres kivitelezése még így is nagyban múlik a pontos kommunikáción, az időmenedzsmenten, valamint a csapattagok majdnem egyenlő mértékű aktív részvételén is. Mi a Közteremben az ilyen típusú gyakorlatokat szeretjük inkább a folyamat vége felé, egyfajta “teszt” jelleggel is alkalmazni, hiszen a komplexitása okán számos addig megpiszkált (direkt nem használom a fejlesztés szót) terület felszínre bukkanhat, láthatóvá válik az abban való kisebb mértékű változás, vagy éppen a stagnálás. Egyébként ugyanígy lehet egy ilyen gyakorlatot a folyamat elejére is tenni, akár diagnosztizáló jelleggel is.

Együttműködést támogató gyakorlatok közül igyekszünk olyat választani, melyek a teljes csoport részvételét igénylik, melyekben egyszerűen nem lehet megúszni a részvételt. Ezek akár a nagyobb mértékben klikkesedett, vagy akár ellenségesen viselkedő osztályokban is remekül alkalmazhatóak. Például egy feladványt kell megoldaniuk, ahol a megoldáshoz minden tag rendelkezik bizonyos információval, ám ezt az információt csak ő birtokolja, nem adhatja be a közösbe például egy papírcetlin, ezzel letolva magáról a felelősséget és a részvételt. Szintén ehhez a mechanizmushoz állnak közel azok a gyakorlatok, ahol a részvétel és az együttműködés a csoport létszámából fakad, vagyis számszerűen van szükség annyi emberre, ahány fős a csoport (tipikusan ilyenek a “mocsárjáró”, vagy “vak” gyakorlatok; ez utóbbi ugyan már magában foglalja a bizalomépítést is).

A versengést előidéző gyakorlatok közül a win-win megoldást preferáló, vagy igénylő gyakorlatok a kedvenceink, noha ezt mindig megelőzi egy sor direkt versenyt célzó gyakorlat is, mely lehet egy tipikus sorverseny, egy logikai feladvány, vagy akár egy gyors mozgásos játék is. A win-win szemlélet előtérbe helyezését azért is tartjuk fontosnak, mert alapvetően a mindennapi iskolai, vagy akár különórai és sport tapasztalataik éppen ennek az ellenkezőjét erősítik. Olyan gyakorlatokat választunk ide tehát, ahol kezdetben a megszokott utat bejárva az egyéni siker és győzelem tűnik a jó döntésnek, ám idővel a csoportok rá szoktak döbbenni, hogy mindent bedobva a közösbe nagyobb sikereket érhetnek el.

Az egymással való hatékony kommunikáció minden foglalkozásunk szerves része, hiszen az eddig vázolt gyakorlatnak is fontos pontja volt. Ettől függetlenül szeretünk direkt kommunikációs gyakorlatokkal tűzdelt foglalkozásokat is tartani. A pletyka típusú gyakorlatok egy remek tükröt képesek tartani, majd erre építve kezdjük kibontani előbb a nonverbális (például egy probléma megoldása csak nonverbális kommunikáció mentén), majd a verbális (például a saját nyelv, egyéni értelmezés) kommunikációban rejlő lehetőségeket és persze rávilágítunk a nehézségekre, banális elcsúszási pontokra is. De összességében elmondható, hogy a foglalkozásokon kivétel nélkül piszkáljuk és reflektáltatjuk a csoport kommunikációját, akár annak minősítő mivoltát, vagy éppen hatékonysági fokát.

Konfliktuskezeléssel kapcsolatosan általában egy esetet, helyzetet viszünk, mely modellez egy bizonyos problémát, aminek kapcsán a csoportnak állást kell foglalnia, majd megoldást kell találnia a problémára. Ide sorolhatóak a léghajó típusú gyakorlatok, vagy bármilyen vita jellegű foglalkozás is. Itt fontos és hasznos, ha olyan témát viszünk az osztályba, melyben ők maguk is érintettek (pl. bullying). Érdekes, mégis valahol magától értetődő, hogy a modellezett szituációban mások bőrébe bújva, de saját magukról kezdenek el mesélni, vitatkozni, a konfliktus pedig itt válik igazán élővé. Ezek a foglalkozások kifejezetten nagyfokú előkészülettel és fókuszált figyelemmel, jelenléttel párosulnak. Természetesen, a bizalmi légkör és a titoktartás jegyében az itt előkerülő sztorik, problémák az osztály falain belül maradnak a mi, a diákok és az osztályfőnök titkai lesznek.

kép forrása: pixabay.com

+1: egyrészt imádjuk, másrészt eszméletlenül fontosnak tartjuk a srácok kritikus gondolkodásának a fejlődését, ez irányba való terelését. Itt jön be a képe minden olyan gyakorlat, feladvány, mely az “out of the box” gondolkodást facilitálja. Noha teljesen direkt eddig sem neveztünk meg gyakorlatokat, itt most az egyes leírásoktól is tartózkodnánk pusztán azért, mert ezek a gyakorlatok csak akkor működnek és okoznak AHA élményt, ha első kézből tapasztaljuk meg, teljesen ismeretlenül. Lényegük azonban, hogy mindig van bennük 1-2 csavar, ami miatt nem, vagy csak más perspektívából szemlélve juthatunk el a megoldásig. Ezek a típusú gyakorlatok kivétel nélkül minden csoportban működnek, egyszerűen azért, mert behívja a srácokat a gondolkodásba, kellő kihívást, meglepetést tartogat számukra, ez pedig motiváló.

*

Érdekel, hogy pontosan milyen gyakorlatokról is van szó? Szeretnéd, ha a Te osztályod is megtapasztalná saját élményben milyen az, amikor össze kell dolgozni, amikor meg kell oldani egy kihívást, fel kell oldani egy konfliktust, vagy amikor megtapasztalhatják saját erejüket és önállóságukat? Jelentkezz hozzánk ide kattintva! Ha bármilyen kérdésed lenne írj! info@kozterem.com vagy lencsecsikorsolya@kozterem.com

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s