A csapat, ami épül
Az év végére amúgy is időszerű volt egy szakmai csapatépítés a Közteremben dolgozóknak, de a következő félév előkészítése és a csoportkohézió erősítésének szempontjából is fontos volt, hogy megrendezzük ezt az alkalmat, még az ünnepek előtt.
Nem volt könnyű dolgunk, mert egy napba kellett belesűrítenünk minden olyan tartalmat, ami jelenleg fontos számunkra. Mivel a félév elején megduplázódott a csapat létszáma (jelenleg már 10 fő vállal aktív munkát a Közteremben – és ez remek!), fontos volt, hogy nagy hangsúlyt fektessünk az ismerkedésre, a közös élményre, az összecsiszolódásra, a jó hangulatra. Az őszi félévben ugyanis csak egyetlen alkalommal tudtunk egy rövid csapatépítésre összegyűlni, illetve a feszített tempó és a sok munka csak a legszükségesebb, havi egyszeri operatív megbeszéléseket tette lehetővé. A félév során megtartott 23 Közterem foglalkozás ugyan adhatna egy lendületet a csoportkohéziónak, ám sajnos a csapattagok egyetemi órarendje és/vagy munkája nem mindig teszi lehetővé, hogy ugyanaz a csapat látogasson el egy-egy osztályhoz. Ez utóbbi például egy olyan elem, amivel a csapatépítésünk második felében markánsan foglalkoztunk. A nap irányítását nem adtuk ki külsős szakember kezébe, én mint a Közterem szakmai vezetője tartottam meg a csapatépítést, miközben annak aktív résztvevője is voltam. Ha valami, akkor ez biztos rendhagyóvá tette ezt az alkalmat, mégis nagyon hasznos, produktív és bensőséges volt a nap, ahol a csapattagok abszolút jelen voltak gondolatban és érzésben is.
Fontos volt, hogy a nap második felében a szakmai tartalmaink mentén a problémák is felszínre kerülhessenek. Ez azonban csak úgy valósulhatott meg, hogy a csapat tagjai őszintén, a problémákat és esetleges sérelmeket nem elhallgatva vesznek részt ebben a blokkban. Ez remekül sikerült, nagyobb facilitáció nélkül is elindult a problémagyűjtés és azok értelmezése, elemzése is. Sikerült megalkotnunk azt a három csomópontot, ami mentén aztán megkezdődhetett kiscsoportban a megoldásokban való gondolkozás. Ugyanis nem csak az a nagy lépés, hogy a problémáinkat feltárjuk és azt explicitté is tegyük, hanem az is, hogy azokra aztán képesek legyünk adekvát megoldási javaslatokat adni. Ez utóbbi is sikerült, ráadásul a megoldási javaslatok közös megbeszélése során igazi szakmai beszélgetések alakultak ki, érvekkel, ellenérvekkel és konkrét javaslatokkal is. Úgy vélem, egy csoport valós és hatékony működését az is jelzi, hogy miként közelít a problémáihoz: a szőnyeg alá söpri, vagy képes azokat felvállalni, képes azok megoldásában gondolkozni. Jó látni, hogy a csapatunk egyre inkább ez utóbbi irányba mozdult el. Izgalmas kihívás lesz tavasszal a megoldási javaslatok végrehajtásán is dolgozni, vagyis a gondolkozáson túl a konkrét tetteknek is meg kell majd jelennie. Drukkolunk magunknak, hogy ez is sikerüljön!
A tervezett időn bőven túlszaladva indultunk el az irodából egy közös karácsonyi vacsorára, ahol informális keretek között is folytathattuk a nap csapatépítő részét, mézeskaláccsal, apró ajándékokkal és emlékbefőttel. De erről beszéljenek inkább a képek!
Nagyon Boldog Karácsonyt és sikerekben gazdag Boldog Új Évet kíván a Közterem csapata!
Ami, Berta, Dóri, Gábor, Luca, Máté, Mesi, Orsi, Piró, Tami
