Kiállni egy jó ügyért

A 10. évfolyamos osztállyal a múltkori alkalom igazán mély és tanulságos volt. Sokat gondolkodtunk, hogyan alakítsuk ki a Diák érdekképviselet- Aktív állampolgárság blokkot úgy, hogy még inkább megszólítva érezzék magukat, könnyebben bele tudjanak helyezkedni egy-egy gyakorlatba, helyzetbe. Azért is fontos volt nekünk, hogyan alakul ez a foglalkozás, mert ezzel a csapattal ez volt az utolsó alkalom. Legalábbis a projekt ezen szakaszában.

11225537_10205117826359441_1330299394_n

Rövid bevezetés után egy videót néztünk meg arról, hogyan működik egyetemista fiatalok esetében az önkéntesség- milyen ügyekért állnak ki, milyen programokat szerveznek, miért és hogyan dolgoznak. Azért az egyetemista hallgatók oldaláról közelítettünk, mert esetükben semmiféle kötelezőség nincs abban, hogy önkénteskedjenek. Célunk volt egy kicsit megpiszkálni az Iskolai Közösségi Szolgálattal (IKSZ) kapcsolatos véleményüket is. Nem lepődtünk meg a negatív hozzáálláson, és az első kritikán: miért kell az önkéntességnek kötelezőnek lennie? A kérdés jogos. De ha már így esett, próbáljuk meg az IKSZ előnyeit szem előtt tartani: csapatépítésként is funkcionálhat, vagy segíthetünk egy általunk fontosnak tartott szervezetnek, közösségnek. Akárcsak az egyetemisták teszik, önkéntesen.

Mivel nem akartunk újra belesétálni abba a csapdába, hogy a diákok túlságosan távolinak érezzék maguktól a témát, olyan feladatot választottunk, melyben az osztályuk működéséről kellett egy kicsit elgondolkodniuk. Arra kértük őket, hogy idézzenek fel olyan eseteket, programokat, amikor az osztálynak közösen kellett valamit megszerveznie, vagy közösen kellett valami mellett kiállni. Gyűjtsék össze az ilyenkor előforduló szerepeket, a hátráltató tényezőket és azt is, hogy milyen tényezők segítenék őket a hatékonyabb működésben. A legtöbben a hagyományosan megrendezésre kerülő iskolai napokat említették meg, de akadt olyan kiscsoport is, aki az önszerveződő angolórák hasznosságát hangsúlyozta. Kiemelték, hogy ezeken az alkalmakon felelősséget kaptak abban, hogyan alakítsák ki működésüket, milyen feladatokat találjanak ki maguknak és egymásnak, valamint hogyan osszák meg azokat maguk között. Ahhoz, hogy pl. az IKSZ vagy bármely egyéb, segítő tevékenység hatékonyan működjön, elengedhetetlen az is, hogy az osztály alapvetően ismerje saját erőforrásait, lehetőségeit, erősségeit. Nagyon fontosnak tartották, hogy ilyen helyzetekben az osztály kifejezetten rugalmas, nincsenek fix szerepeik, hanem minden feladathoz a legrátermettebb embert rendelik, akiről tudják, hogy jó abban a bizonyos tevékenységben, lehet rá számítani. Az osztályon belüli klikkek, vagy baráti kapcsolódások nem, vagy csak kissé vannak befolyással ezekre a döntésekre, mely a hatékonyság szempontjából kulcsfontosságú (előrébb tartják a feladat sikerét, mint azt, hogy alapvetően kivel szoktak több időt tölteni az osztályban).

11263791_10205117825559421_1700299446_n

Terítékre került az aktív állampolgárság fogalma, értelmezése is. Megkértük a diákokat, hogy írjanak egy jellemzőt az állampolgár, illetve az aktív állampolgár kategóriája mentén. Az állampolgár és az aktív állampolgár nem került szembeállításra egymással, de markáns különbségként jelent meg, hogy az aktív állampolgár kategóriájába sokkal inkább cselekvő jellemzőket írtak (tesz a közösségért, önzetlen, szavaz, tüntetést szervez). Az állampolgár kategória mentén inkább a passzív kifejezések voltak többségben (megtörténnek vele a dolgok, szavazhat, inkább átéli a változásokat, mint alakítja azokat). Erre kapcsolódott rá az utolsó gyakorlat, melyben arra kértük őket, hogy- ahogy ők is jellemezték az aktív állampolgárt- cselekedjenek, és álljanak ki egy jó ügyért! Először beszéljék meg kiscsoportban, hogy mi lenne az, ami mellet szívesen elköteleződnének, majd utána válasszanak ezek közül egyet, és készítsenek egy figyelemfelhívó plakátot az ügynek. Miért állunk ki? Miért fontos? Mit tehetünk? Az alábbi témák mentén születtek meg a plakátok: „Újíts Te is játszóteret”; „Ruhagyűjtés”; „Mosoly Challenge”; „Futóverseny az árva kutyusokért”; „Kampány a bálnagyilkolás ellen”; „Suli-sör”. Voltak, akik őket is érintő, érdeklő témát választottak, voltak, akik konkrét cselekvés köré rendezték a kampányt, voltak, akik nagyot álmodtak, és voltak, akik poénra vették.

11271277_10205117825999432_1556148199_n

De mindegyik működött, mert elgondolkodtak azon, hogy ŐK mit tehetnek. Egyáltalán azon, hogy ŐK képesek tenni valamiért, hogy nem passzívak, hogy nem csak megtörténnek velük és körülöttük a dolgok. Ha csak ennyit is értünk el, már arra is büszkének kell lennünk, akárcsak nekik. De amit minden egyes alkalommal hangsúlyozunk: ezeket a foglalkozásokat folytatni kell, majdhogynem a mindennapok részévé kell tenni. Hiszen ez még csak a kezdet. Még akkor is, ha most, ezzel a csapattal ennek a programsorozatnak a végére értünk.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s